Magyar Szó-ban megjelent cikk az 1968-os művésztelepről:
Művésztelep nyílik Csantavéren
Ma kezdi meg munkáját a csaptavéri művésztelep, amelyen főleig fiatalok vesznek részt.
Csantavérnek már van művésztelepi hagyománya, hiszen évekkel ezelőtt itt tartották az első írótáborozást. Ezt a hagyományt szeretnék feleleveníteni a csantavériek.
A munkaszervezetek és az iskola támogatásával fiatal alkotókat hívtak meg, s azt várják el tőlük, hogy jelenlétükkel, munkájukkal fellendítsék a község nyaranta igencsak eseménytelen kulturális életét.
A csaptavéri művésztelep vendégei
Deák Ferenc, Markulik Ferenc, Maurits Ferenc, Baráth Ferenc, Dormán László, Hornyik Miklós, Vicsek Károly és Pándi Oszkár.
A részvevők minden este találkoznak a közönséggel. Beszélgetéseket szerveznek a legidőszerűbb kulturális és művészeti eseményekről.
A művészi télep időtartama alatt a részvevők kiállítást is rendeznek. A művésztelepnek kizárólag munkajellege van, és munkájában mindenki részt vehet.
Szombat, 1968. július 6. Magyar Szó
Magyar Szó 1969 január 26
A művésztelep új formája – Ács József:
Újabban történt valami. És erre fel kell hívni a figyelmet. A szubjektív erők élednek, lelkesedés tapasztalható, a szükségleteket felismertük, a közönséghez vezető út keresése pedig új formákban jelentkezik.
Ennek egyik magyarázata valószínűleg az ifjú nemzedék megjelenése, de társadalmi és materiális alapja is van. „Nincs pénz a művészetre”, halljuk sokszor. Ez legtöbbször azt jelenti, hogy nincs megértés a művészetek iránt.
A jelek szerint, most mégis teremtenek pénzt, a művészetek támogatására. S ha homályosan látjuk is még a dolgot, írnunk kell róla, a jóslás kockázatát is vállalva.
Néhány fiatal vajdasági képzőművész Csantavérena művésztelepúj formáját találta fel.
Közvetlenül a vállalatoknak kínálták fel művészi szolgálataikat, s a jövedelemből fönntartották a múlt nyáron művésztelepüket. Ez az első ilyen próbálkozás, melynek napjainkban nagyobb az elvi jelentősége, mint a gyakorlati.
A földművesszövetkezetnek egy gépalkatrészboltját dekorálták kívül és belül. Cégéreket és két reklámtáblát készítettek. A kirakatokat is időnként ők rendezik át, munkájukért négyezer dinárt kapnak.
A Virág Balázs Asztalos üzem is munkával bízta meg a festőket, ily módon 250 dinárra tettek szert.
A Csikér Kereskedelmi Vállalattól 180 dinárt kaptak művészi szolgálataikért.
Tavaly a legnagyobb segítséget a földművesszövetkezet nyújtotta nekik, első tárlatukat is a szövetkezet tanácstermében nyitották meg.
A begyűlt összegből tartották fenn a művésztelepet, önellátókká váltak. Az új szellemet hozó csoport tagjai: Barát Ferenc, Maurits Ferenc, Faragó Endre, Sinkovics Erzsébet festők, Patócs Antal csantavéri amatőrszobrász, Markulik József festő, a művésztelepfő szervezője, Deák Ferenc, Zsáki István. Ezenkívül Pándi Oszkár, az Újvidéki Rádió komolyzenei műsorainak szerkesztője is részt vett a művésztelepmunkájában.
Előadásokat tartott a többi között a Zene és a szín kapcsolata címmel.
Ez a termeléssel való közvetlen kapcsolat a művésztelepnekegészen új formáját eredményezi. Mindig szükség van jó cégérre, reklámra, betűre vagy az áruhoz témában alkalmazkodó fali dekorációkra, kirakatrendezésre és kiállításra is, egyszóval a modern élet és termelés minden területének képzőművészeti megformálására.
A zentai művésztelepenpéldául az új formák a tömegnevelés irányában fejlődnek.
Csantavéren a művészet és a termelés közvetlen kapcsolatra lépett egymással, és ez a jelenség útmutatásul szolgál a művésztelepektovábbi fejlődésére.
