„Minden kétséget kizáróan, ha sikerrel jár a művésztelep és jövőre is megismételjük, valamint ha a város vezetősége is állandósítaná, akkor egy gyűjtemény ezekből a művekből minden érdeklődésre számot tarthat…” – írja Ács József a Zentai Művésztelep megalakulásakor. 2025 júliusa fontos dátuma a vajdasági képzőművészeti életnek, hiszen Gyurkovics Réka és Kovács Pécskai Emese szakítanak a korábbi művésztelepalapítói mintákkal, – férfi alkotók hoznak létre művésztelepet, eleinte többségében férfi résztvevők számára; gyűjtemény jön létre, ami tudatos cél, vagy pusztán az évtizedes működésnek köszönhető következmény – és egy meseterápiás foglalkozással indítva, reggeli jógát és vegán étkezéseket biztosítva, belső alkotóvágytól indíttatva, de közösségben gondolkodva formálják meg az első Csantavéri Művésztelepet. A javasolt téma – minták, mintázatok – egyaránt utalhat valamely tárgyon vagy akár falfelületen megjelenő, ismétlődő alakzatra, olyan tárgyra, amelynek szerkezete egy másik ugyanolyan tárgy megalkotásához nyújt kiindulópontot, ugyanakkor vonatkozhat a családi, transzgenerációs mintákra is. A kiállítás képein mindkét értelmezés jelen van, amelyet egyértelműen igazolnak az alábbi címek: Sor(s)minták, Rendeződés, Származás, Mindenki kakukktojás. Több művön megjelenik a fa, a legösszetettebb szimbólumként a 4 pines – 1/2 century című alkotáson, vagy a fák ágai között átszűrődő fénnyel reménysugarat jelző Diófa alatt című festményen.
Érdemes a tizenhárom résztvevő művein elgondolkodni, az első Csantavéri Művésztelepnek pedig azt kívánni, hogy sikerüljön az új minták mentén haladva megformálnia a csak rá jellemző, egyedi vonást.
Szarka Mándity Krisztina
